Horváth Éva és Müller Attila: Az ismertség előnyéből visszaadhatunk másoknak
Horváth Éva és Müller Attila így együtt csak a Színes RTV címlapján látható: a két műsorvezető ugyanis napról napra külön keveri a Sztárkoktélt a Viasat3 műsorán.
Mindketten ismert emberek. Milyen úgy tudósítani a sztárvilágról, hogy a műsorvezető maga is része annak?
Horváth Éva: Nem belülről tudósítunk, hiszen a műsort nem mi készítjük.
Müller Attila: Ez érdekes felvetés, én igazából nem érzem magam celebnek…
Pedig arra, hogy vonzódik az extrém sportokhoz meg a veszélyes kalandokhoz, igencsak harap a bulvár…
M.A.: Nem azért csinálom, hogy írjanak rólam. Egyszerűen ez az én életem. A szüleim is nehezen emésztették meg, hogy imádok veszélyesen élni. Tudatosan vállalom a kockázatot, miközben mindent megteszek, hogy az adott akció, kaland jól süljön el. Persze leginkább abból lesz hír, ha egy-egy mutatványom nem sikerül.
Éva, ön állítólag naprakész a bulvárból.
H.É.: Igen, naponta böngészem a bulvárhíreket. És a Sztárkoktél stábját mindig faggatom az érdekességekről. Bár igazából ritkán fordul elő, hogy nem tudok valamiről. Így aztán az ötletelésnél számítanak is rám!
M.A.: Én maximum várakozás közben lapozok végig ilyen magazinokat. Ha tényleg érdekel valami, akkor az interneten utánanézek. Leginkább akkor, ha ismerősről van szó.
Mitől olyan keresett a bulvár?
H.É.: A bulvárra igény van, kár lenne tagadni. Igaz, sokan nagyon utálják, sokan viszont kifejezetten vadásszák a bulvárhíreket. Utóbbiak meg is beszélik egymással. Az emberek szeretnek trécselni a hírek szereplőiről. Néha – ezt már magam is tapasztaltam – családtagként, de minimum jó ismerősként kezelik őket.
M.A.: A bulvár az emberek pletykálkodási hajlamára épít. És az is számít, hogy az ilyen hírek elvonják egy kicsit a figyelmet a saját bajunkról.
De az még mindig igaz, hogy a negatív hír jobban eladható?
H.É.: Tapasztalatom szerint igen. Én magam szívesen változtatnék ezen, a kérdés az, lehetséges-e? Sajnos a külföldi trend is azt mutatja, hogy egyelőre még mindig a negatív szenzációra vevők jobban az emberek.
M.A.: Amikor utazom mindig figyelem, külföldön miről szól a bulvársajtó. És ez országonként változó. Ausztriában például a bulvársajtó valahogy kedélyesebb, kevésbé jellemzőek a botrányos sztorik, a negatív szenzációk. Nálunk talán az életkörülmények, a borúsabb kilátások miatt van, hogy a rosszat jobban el lehet adni. A Sztárkoktél azonban inkább az érdekességekre koncentrál, új, eddig nem hallott infókat igyekszik szállítani.
Ismert emberek gyakran állnak valamilyen jó ügy szolgálatába. Önök is. Honnan jön ez a motiváció?
H.É.: Szerintem ez is a családban dől el. Nálunk otthon mindig örökbefogadott házikedvencek voltak, ezért támogatom, hogy állatmenhelyről vigyenek az emberek kutyát, macskát, és ne tenyésztőktől, pénzért. Ahol felnőttem, volt beteg gyerek, akivel nagyon sokat játszottam. Számomra ezért természetes, hogy felnőttként is törődöm velük. Így például bizonyos műsorokban viselt ruháimat árverésre bocsátottam, s a befolyt összeget beteg gyerekeket támogató alapítványnak ajánlottam fel.
Nem volt nehéz megválni azoktól a különleges daraboktól?
H.É.: Nem fűznek ezekhez olyan érzelmek, amiért meg kellene tartanom őket. Nekem nagyobb öröm az, hogy valakit segíthetek ezzel.
M.A.: Én is úgy vagyok vele, ha másnak érték az a ruhadarab, akkor szívesen megválok tőle. Pláne, ha ezzel még jó célt is szolgálhatok. Az állatmentés támogatása vagy az, hogy a Pető Intézetbe rendszeresen járok műsort adni, egyszerűen abból fakad, hogy én így tudom meghálálni azt, amit eddig kaptam a sorstól. Az ismertségből fakadó erőt, előnyt, ha már van, az ember fordíthatja magára, de vissza is adhat belőle másoknak.
A Viasat3 egyik új műsora A címlaplány. Mit tanácsolnának a címlapra vágyó versenyzőknek?
H.É.: Azt, hogyha sikeresek, és akkor is, ha éppen nem, viseljék alázattal, és maradjanak meg annak, akik valójában. Számomra az a legjobb visszajelzés, hogy 20 éve ugyanazok a barátaim.
M.A.: Én pedig azt mondanám nekik, hogy keresni kell a lehetőségeket, megfelelően élni velük. A legjobb referencia a jól elvégzett munka.
Forrás: Színes RTV