Horváth Éva Nyilasként egyszerre tűz és víz
Ha valaki megosztja a közvéleményt az Horváth Éva műsorvezető, aki mellesleg két közgazdasági diplomával is rendelkezik. A Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban bebizonyította, hogy smink nélkül a dzsungel közepén is jól érzi magát. Éva nemrégiben Indiában járt. Részben azért mert vonzódik más kultúrák iránt, részben azért, mert kíváncsi volt Síva és Ganésa hazájára.
- Sokan azon a véleményen vannak, hogy sikereit kizárólag a szépségének köszönheti...
- Akik aszerint ítélnek meg, amit a televízió képernyőjén keresztül látnak belőlem, azok torz képet alakítanak ki rólam, ami ellen nem sokat tudok tenni. Viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a dzsungel után csak pozitív visszajelzést kaptam, ami részben annak volt köszönető, hogy ott az emberek megismerhették a másik arcomat is. Mindig igyekszem önmagamat adni, de ez olykor nem elég, és ige nagyon jól tudom érezni magam bárhol, smink és luxuskörülmények között. Nem hiszem ugyanis, hogy az élet csakis és kizárólag a pénzről szól.
- Ezért volt kíváncsi egy olyan országra, ahol a mérhetetlen szegénység találkozik a határtalan gazdagsággal?
- Valami miatt régóta vágytam Indiába. Izgatnak a tőlünk távol eső kultúrák, hogy hogyan élnek az emberek a világ különböző tájain. És persze kíváncsi voltam azokra az emlékművekre is, amelyekben egy évtizedekig még győnyörködhetnek a turisták, de lassan már csak különféle útikönyvekben olvashatunk róluk. Imádok élni, nehezen tudom elfogadni, hogy egyszer nem leszünk, ezért igyekszem úgy tölteni a napokat, hogy minél tartalmasabban tudjam eltölteni a rendelkezésemre álló időt. Az indiaiak életében viszont nagyon fontos helyett kapott a reinkarnáció. Bár, azzal, hogy egy szegény cipészcsalád leszármazottja újra a szegénységbe születik vissza, akkor is, ha orvosnak tanult és sikeres a szakmájában, már ők sem nagyon tudnak mit kezdeni. Tudta, hogy azért nem esznek halat vagy disznóhúst, mert szentül hiszik, hogy ezekben Krisna egy-egy reinkarnációját tisztelhetik? A buddhizmust nem volt alkalmam közelebbről tanulmányozni, ehhez át kellett volna menni Tibetbe.
- Hogyan került kapcsolatba a hinduizmussal és a buddhizmussal?
- Nem tudatosságról van szó, inkább arról, hogy valahol, mélyen mindig is volt bennem egyfajta vonzódás Síva és Ganésa iránt. Síva a pusztítás, ugyanakkor az újjászületés istennője, míg Ganésa, az elefántfejű istennő az akadályokat segít lekűzdeni. Természetesen nekem is van otthon egy-egy szobrom, ami őket ábrázolja.
- És valóban segítenek?
- Hiszek abban, hogy a legnagyobb bajban is tudni kell megrázni magunkat, és talpra állni. Tudnunk kell legyőzni az akadályokat. Egyrészt földhözragadt embernek tartom magam, másrészt vágyom arra, hogy megértsem és átlássam a számomra megmagyarázhatatlan dolgokat. Hiszek a természet erejében és a bennem lakozó erőben is. Nemrégiben egy jósnőnek köszönhetően tudtam meg, hogy édesanyámmal azért annyira szoros a kapcsolatom, mert én a Nyias jegyében születtem és Vízöntő az aszcendensem, míg az ő esetében ez éppen fordítva van. A tűz és a víz lakozik mindkettőnkben. Megmagyarázhatatlanul jól érzem magam a vízben, de hihetetlenül vonzódom a tűzhöz is. Képes vagyok órákig nézni, majd azon kapom magam, hogy a kezemmel játszom a lángokkal, és azok nem égetnek meg.
- Mi az a plusz, amit kizárólag India tudott adni?
- Amíg nem jár ott az ember, addig el sem tudja képzelni, hogy mennyire másként látják az ottaniak az életet. Hosszan mesélhetnék, mégsem biztos, hogy képes vagyok átadni azt az érzést, amit ez a különös ország képes elindítani valakiben. Indiát vagy nagyon a szívébe zárja valaki, vagy soha többé nem akar visszamenni oda. Az ország ugyanis képes arra, hogy szembesítsen a félelmeinkkel, vágyainkkal, azzal, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk. Azt hiszem Peru is ilyen lehet, míg Róma nem képes ugyanerre... Itthon számtalan dolt tanulunk, olvassuk a nagy pszichológusok elméleteit, hogyan kell élni, mit kell tennük ahhoz, hogy boldogok legyünk. Ha valaki elutazik Indiába, azonnal rájön, ez az a hely, ahol a világ összes, ebben a témában íródott könyvát akár máglyán is elégetheti, mert ott semmi sem úgy működik, mint amire számítunk. Az emberek úgy élnek ahogy nekik tetszik. Nem ismernek olyan szavakat mint "szabály", "rend", mégis boldogok. Talán boldogabbak, mint sokan, akiknek minden luxus megadatott ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Amit viszont Indiának köszönhetek, az az, hogy elkezdtem Birkham-jógára járni, aminek az a lényege, hogy a lélek mellett a test is megtisztul, hiszen a másfél órás foglalkozás 50 fokban zajlik, így a testünk is könnyebben megszabadul a méreganyagoktól. Miután hazajöttem, megnéztem a moziban a Gettómilliomos című filmet. Félelmetes, hogy mennyire valósághűen tárja elénk ennek az országnak ezer apró titkát.
- Feltételezem önnek is vannak még titkai.
- Kevesen tudják rólam, amikor leülök beszélgetni valakivel, azonnal megnézem az auráját. Egy pár perc, és érzem, látom, hogy az illető negatív vagy inkább pozitív lélek. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha negatív személyiségről van szó, akit nagymértékben a rosszindulat motivál, akkor nem beszélgetek vele, viszont megjegyzem magamnak, és egész biztos nem keresem vele a kapcsolatot, vagy szervezek vele közös programokat.
- Említette Perut. Az a következő úticél?
- Remélem, egyszer eljutok oda is. Peru ugyanolyan megmagyarázhatatlan módon vonz és hívogat, ahogyan India tette.
- Mit gondol, ott mire kap majd választ?
- Édesanyám szerint indigógyerek vagyok. Elhiszem neki. Bár sok mindent megkaptam az élettől, mégsem a csillogás, a fény és a pénz tesz boldoggá. Sokkal inkább az, ha tudok tenni valamit azért, hogy a világ, amiben élünk, jöbb legyen. Szeretném megtanítani az embereket a környezetünk védelmének fontosságára, és arra is, hogy nem élhetünk vissza az erőnkkel, azzal, hogy a védteleneket, kiszolgáltatottakat vagy az állatokat kegyetlen módon megkínozzuk. Talán Peruban végre választ kapok arra, hogy mi az igazi feladatom itt a Földön.
- Szinte mindene megvan, amire egy csinos, független nő vágyhat. Vagy mégsem?
- Pár hete megláttam egy tükröt, amibe azonnal beleszerettem. Nem volt nehéz, szinte megbabonázott. Tudom, hogy pár héten belül, a szobám falát dísziti majd. Nem hagyhatom ott, ahol most van, mert különös feladatot kell betöltenie: a tükör nem más, mint egy átjáró a világunk és a másvilág között, amit a jó szellemek szeretnének használni. Ebben teljesen biztos vagyok, és abban is, hogy nagyon sok embernek szüksége lenne a jó szellemek segítségére. Rajtam nem múlik majd. Hamarosan hazaviszem a tükröt, hogy betölthesse a feladatát...
Forrás: Ezo magazin
https://www.horvath-eva.hu/horvath-eva-nyilaskent-egyszerre-tuz-es-viz.html